1./ Az EU által hozott rendelet típusú jogszabály hogyan érvényesül a tagállamok jogalkalmazásában?
a.) közvetlenül
b.) át kell ültetni, tehát új jogszabályt kell hozni
c.) sehogyan
2./ A GDPR néven elhíresült rendeletet mikortól szükséges Magyarországon alkalmazni?
a.) 2018. május 25. naptól kezdődően
b.) 2020. november 1. naptól kezdődően
c.) még nem kell alkalmazni
3./ A GDPR rendelkezéseit használják-e a bűnmegelőzési, bűnüldözési szervek?
a.) nem, van egy másik jogszabály, csak az irányelv és nem rendelet
b.) tartalmaz, a börtönökben jogerősen szabadságvesztésüket töltött rabok esetében
c.) csak a javító-nevelő intézetekben, máshol nem
4./ Melyek a személyes adatok az alábbi felsorolás közül?
a.) lábméret és zakóméret
b.) születési név és telefonszám
c.) fizetési kategória és körömhosszúság mm-ben
5./ Melyek a személyes adatok az alábbi felsorolások közül?
a.) születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya
b.) bőr ph értéke, ruhaméret
c.) beszélt idegen nyelvek száma, kéz- és lábujjak száma
6./ Melyek a személyes adatok az alábbi felsorolások közül?
a.) adókártya, tajkártya
b.) elvégzett középfokú intézmény székhelye, érettségi megszerzésének az éve
c.) házi orvosi körzet száma és az adott személy életkora
7./ Melyek a szenzitív – különösen védendő – adatok az alábbi felsorolások közül?
a.) kiskorú gyermek adatai, arcképe, születési adatai
b.) ételallergia felsorolása és születési év meghatározása
c.) testsúly és krónikus betegség megnevezése
8./ Melyek a szenzitív – különösen védendő – adatok az alábbi felsorlások közül?
a.) tajszám és nemi identitás megnevezése
b.) nem megjelölése (férfi vagy nő) és születési hely megnevezése
c.) szemromlás dioptriájának a száma (legyen mínusz vagy plusz) és magasság
9./ Melyek a szenzitív – különösen védendő – adatok az alábbi felsorlások közül?
a.) covid elleni védőoltásról kiállított védettségi igazolvány
b.) munkahelyen történt munkahelyi balesetnek minősülő esetek összesen adata a múlt évről
c.) egy munkahelyen dolgozó munkavállalók kiskorú gyermekeinek a száma (házaspárok, élettársak esetén egyszer számolandó)
10./ Magyarországon hány éves kortól lehet önállóan figyelembe venni az önkéntes hozzájáruló nyilatkozatot?
a.) 16 évet betöltött személy az információ szabadsággal összefüggésben önállóan adhat nyilatkozatot, ha az adatkezelés önkéntes hozzájáruláson alapul
b.) 18 évtől
c.) nincs ilyen korhatár
11./ Ki kaphat tájékoztatást a 18 év alatti gyermek tanulási eredményeiről szabály szerint?
a.) szülői felügyelet gyakorló személy
b.) apa, anya, nagymamák, nagypapák
c.) szomszédok, barátok
12./ Orvosi, egészségügyi beavatkozáshoz szükséges-e a törvényes képviselő hozzájárulása egy 17,5 éves fiatal esetében?
a.) nem szükséges
b.) nem, ha hamisított igazolványt visz
c.) szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, hiszen a felelősséget ő vállalja
13./ Fiatalkorú gyermek nyári táborozása során videó és fotófelvétel készül az ott töltött napok megörökítésére, majd azt a szervező felteszi a honlapjára, mit kell tennie a szervezőnek?
a.) törvényes képviselő jóváhagyása szükséges írásban, hogy hozzájárul a készítéshez és a honlapon való megjelenítéshez
b) a 12 éves gyermek aláírása szükséges
c.) osztályfőnök, kísérő tanár írja ezt alá
14./ Nyári táborban a fiatalkorú csapatsport tevékenység folytatása során nyílt törést szenved az egyik végtagján, szükséges-e hozzájárulás, nyilatkozat vagy egyéb más dokumentum?
a.) nem, mert sürgősségi alapon el kell, hogy lássák a gyermeket a legközelebbi baleseti sebészeti osztályon a kísérő pedagógus jelenlétében
b.) a gyermek írja alá a nyilatkozatot
c.) szükséges, addig nem látják el a gyereket, amíg a törvényes képviselő nem jelenik meg és nem írja alá a hozzájáruló nyilatkozatokat
15./ Az iskolai fogorvos szépészeti tömést hajt végre egy 15 éves fiatal egyik front fogán, a felső fogsorban. A törvényes képviselő a beavatkozást követően értesül a történtekről, szabályosan történt-e?
a.) igen, hiszen ingyenesen látta el a fogszakorvos
b.) igen, hiszen a fogorvos csak jót akart
c.) nem, a törvényes képviselő hozzájárulására lett volna szükség a szabályosság érdekében. Mivel nem sürgősségi beavatkozás volt, ezért meg kellett volna szerezni a törvényes képviselő aláírását, jóváhagyását.
16./ A szülők folyamatban lévő válóperes eljárása alatt, ha és amennyiben ideiglenes intézkedést nem hoztak, a válóper lezárultáig mindkét fél gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, tehát a gyermek tanulmányi eredményeiről minkettő kérhet és kaphat tájékoztatást.
a.) ez nem igaz, csak az aki a gyermekkel él egy lakcímen
b.) igen, így van
c.) bíróságonként eltérő a gyakorlat.
17./ A szülői felügyeleti jog gyakorlásának szünetelése, felfüggesztés vagy megszüntetése esetén az érintett szülő, tehát akivel szemben az előbbi döntések valamelyike született, adhat-e írásos nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a gyermek erkölcstanra vagy hittanra járjon?
a.) nem, semmiképpen sem, a döntések hatályának időtartama alatt nem adhat ilyen nyilatkozatot
b.) adhat, hiszen az úgyis csak egy tanévre vonatkozik
c.) iskolától függően adhat, van, ahol elfogadják és van, ahol nem
18./ 18 életévet betöltött, de még tanulmányokat folytató fiatal felmenője, egyenesági rokona, családtagja érdeklődhet-e az oktatási intézménynél a fiatal által teljesített tanulmányi átlagról, egyes tantárgyakról?
a.) tanulmányi átlagról igen, egyes nevesített tantárgyakról nem kaphat a rokon tájékoztatást
b.) egyáltalán nem, mert a 18. életév betöltésével nagykorúvá válik a fiatal, általános szabály szerint
c.) attól függ, hogy közép vagy felsőfokú tanulmányokat folytat a 18. életévét betöltött fiatal
19./ Sportversenyeken látogatói minőségben a nézők között helyet foglaló 18 év alatti személyekre ugyanolyan szabályok vonatkoznak: tehát kamerával készített felvételeket 72 órán át őrzik, ujjlenyomatot kérnek a szurkoló kártya készítéséhez, személyes adatokat rögzítenek stb.
a.) nem, ez nem így van, a 18 év alattiakra nem vonatkoznak ezek a szabályok
b.) csak kézilabda mérkőzésen nézik szigorúan a belépőket
c.) igen, ez a törvény a szurkolókra vonatkozik, az ő biztonságuk érdekében alkotta a parlament
20./ Minden esetben szükséges-e a személyes adatkezelés előtt tájékoztatni az érintettet?
a.) igen, kivéve, ha nincs olyan egészségügyi állapotban, mert nincs eszméleténél és ezért sürgős orvosi beavatkozásra van szükség, vagy túlságosan nagy nehézséget okozna az érintett tájékoztatása (például ismeretlen helyen tartózkodik, és a keresésére tett kísérlet nem járt eredménnyel)
b.) nem, csak szenzitív adatok kezelése esetén, tehát az egészségügyi adatok kezelése során például
c.) nem, utólag is lehetséges, de még a NAIH vizsgálat előtt történjen meg
21./ A tájékoztatás milyen módon kell, hogy történjen?
a.) bizonyíthatóan, azaz utólagosan az adatkezelő be tudja bizonyítani a tájékoztatás megtörténtét és annak tartalmát, a legbiztosabba az írásos tájékoztatás, ennek formája lehet elektronikus is
b.) szóban kell, hogy történjen
c.) ábrákkal, grafikonokkal, molinó kihelyezése is elfogadott
22./ Mit jelent az elszámoltathatóság elve az adatkezelés területén?
a.) az adatkezelés egész folyamatán átívelő adatkezelői kötelezettség, az adatkezelés bármelyik szakaszában szükséges bizonyítani a szükségszerűséget, az arányosságot
b.) zsebpénz felhasználással függ össze, legfőképp a szülői felügyeleti jogot gyakorló kezében lévő eszköz
c.) az érintett személyt lehet elszámoltatni, miért azokat személyes adatokat adta meg, amelyeket az adatkezelő ismer és kezel
23./ Mit értünk az adatkezelés jogalapja fogalma alatt?
a.) az adatkezelés törvényes igénye, azaz mire vezethető vissza az adatkezelés jogszerűsége
b.) a GDPR maga a jogalap
c.) nincs ilyen a GDPR-ben
24./ Meddig kezelheti jogszerűen az adatkezelő a személyes adatokat?
a.) amikor az adatkezelés célja megvalósul, addig kezelheti jogszerűen az adatokat az adatkezelő, mihelyt már ez időpont elérkezik, onnan kezdve már nem jogszerű az adatkezelés
b.) év végéig kezelheti az adatokat minden adatkezelő
c.) 72 óráig, nem tovább
25./ Az adatkezelés művelet alatt értjük az alábbi cselekedetek?
a.) gyűjtjük az e-mailcímet, majd konkrét szolgáltatás vagy termékajánlattal keressük meg az érintettet,
b.) az érintett nevét és telefonszámát külön-külön egy-egy fiókba beledobjuk úgy, hogy azokat ne lehessen tovább párosítani, beazonosítani
c.) a vásárló név és telefonszámát felírjuk egy post-it cédulára és azt szabadon hagyjuk az asztalon, majd a délutános értékesítő kezd vele valamit
26./ Az érintett jogai az alábbiak lehetnek
a.) vásárlás joga, választás joga, lakóhely szabad megválasztásának a joga
b.) tájékoztatáshoz való jog, helyesbítéshez való jog, törléshez való jog,
c.) postázáshoz való jog, tanuláshoz való jog
27./ Az érintett jogai az alábbiak lehetnek
a.) jogorvoslathoz való jog, adathordozhatósághoz való jog, korlátozáshoz való jog
b.) munkához való jog, továbbtanuláshoz való jog, internet használathoz való jog
c.) szólásszabadsághoz való jog, alapfokú oktatáshoz való jog, gyülekezéshez való jog
28./ Az érintett jogai az alábbiak lehetnek
a.) az érintett személyes adataihoz való hozzáférés joga, tiltakozáshoz való jog
b.) egészségügyi ellátáshoz való jog, egészséges környezethez való jog
c.) művelődéshez való jog, tájékozódáshoz való jog
29./ Nagymamának szabad a kiskorú unokákról fényképeket az internetre feltenni?
a.) igen, a nagymama csak büszkélkedni akart a fotókkal
b.) nem, a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fotók internetre történő kihelyezéséhez
c.) 1 év alattiaknál igen, hiszen a csecsemők mind egyformák
30./ Adatvédelmi incidensnek tekintjük, ha egy pendriv-re mentett személyes adatokat elveszít az eszköz birtokosa?
a.) nem, mert úgysem lesz, aki megtalálja
b.) igen, akár súlyos mértékű is lehet, ez függ az érintettek létszámától, a rögzített személyes adatok mennyiségétől
c.) nem, ha jelszóval védett dokumentumok tartalmazzák a személyes adatokat
31./ Ha tévesen küldünk ki egy e-mailt, amelyben egy folyamatban lévő szerződés teljesítéséhez szükséges személyes adatok, kapcsolattartási adatok is szerelnek, akkor az adatvédelmi incidens?
a.) igen, az meg kell tenni a szükséges intézkedéseket (tájékoztatás, jelentés, kockázatelemzés, a károk elhárítására való törekvés, 72 órás szabály)
b.) igen, de nem kell vele különösképpen foglalkozni
c.) nem, hagyni kell az egészet, majd elfelejtik
32./ Mit jelent a 72 órás szabály?
a.) a kamerafelvételeket ez idáig őrizzük meg
b.) súlyos adatvédelmi incidens esetén, az adatvédelmi tisztviselőnek a tudomásszerzést követően 72 órán belül szükséges a NAIH részére jelenteni az eseményeket,
c.) 72 órán át kell megfigyelni a munkavállalót közvetlenül munkavégzése során
33./ A GDPR előírja az adatkezelési szabályzat készítési kötelezettséget?
a.) nem, de a belső folyamatokról a munkavállalók ezáltal értesülnek, hiszen ez a szabályzat az egyes adatkezeléseket és a szükséges információkat tartalmazza, tehát egy olyan dokumentum, amely irányzékul szolgál a cégen belüli egyes személyes adatkezelések mit, hogyan, meddig, ki kérdéseire
b.) igen, egyértelműen az első szakaszban írja a GDPR
c.) nem, ezt egy magyar jogszabály írja elő
34./ A munkáltató szabályosan figyelheti meg a munkavállalók munkaközi szüneteinek helyszínét, a szociális helyiségeket, valamint a közterületre irányított kamerák által rögzített képet
a.) hamis ez az állítás
b.) igaz ez az állítás
c.) közterület vonatkozásában hamis az állítás
35./ A munkáltató a zárt területen parkoló autókról napi 24 órában rögzítheti a kamerafelvételeket és határozatlan ideig őrizheti meg azokat
a.) a munkáltató a saját területén kialakított parkolót bekamerázhatja, de ehhez a jogos érdek alátámasztásául szolgáló érdekmérlegelési tesztet kell készítenie, és nem határozatlan ideig őrizheti meg, pusztán indokolt ideig, ez az idő az érdekmérlegelési tesztben kell, hogy szerepeljen, megfelelő indokolással ellátta
b) teljes mértékben igaz ez az állítás
c.) az állítás második része nem igaz, mert 48 óráig tárolja a felvett képeket a munkáltató
36./ Adatkezelési szerződést mikor kell kötni?
a.) nem kell kötni a hatályos jogszabályok szerint
b.) amennyiben az alvállalkozó igénybevételével személyes adatkezelésre is sor kerül
c.) mindig kötni kell
37./ Az egyes adatkezelésekről szükséges-e nyilvántartást vezetni?
a.) nem, hiszen van szabályzat
b.) igen, a szabályzatnak is ki kell térnie erre a feladatra,
c.) igen, de csak a titkárságnak
38./ Milyen időközönként kell felülvizsgálni a kötelező adatkezeléseket?
a.) három évente
b.) nem szükséges
c.) mivel jogszabály írja elő az adatkezelést, nem kell felülvizsgálni
39./ Ha szerződésen alapul az adatkezelés, akkor a szerződés lejáratával az adatkezelés is megszűnik, befejeződik?
a.) nem
b.) igen, mert az adatkezelés célja megvalósult
c.) szerződésenként eltérő ez a szabály, nem lehet összefoglaló következtetést levonni
40./ Az önként hozzájárulást adó érintett bármikor visszavonhatja az adatkezeléshez adott hozzájárulását?
a.) igen, bármikor, onnantól kezdve az adatkezelő nem kezelheti a személyes adatokat
b.) nem, csak az adatkezelés végén tehet ilyen nyilatkozatot
c.) nem releváns, hogy az érintett mikor vonja vissza az önkéntes hozzájárulását
41./ Adatkezelő új adatkezeléssel is járó informatikai szoftvert készít, keletkezik-e ezzel kapcsolatban valamiféle kötelezettsége?
a.) nem
b.) igen, érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, a szükségesség-arányosság feltárásával, kockázati tényezőket figyelembe kell venni, a személyiségi jogok korlátozását szembe kell állítani az adatkezelő által megfogalmazott érdekekkel
c.) egy jegyzőkönyvet kell készíteni erről
42./ Az adatfeldolgozónak milyen kötelezettége van az adatkezelővel szemben?
a.) jogszabálysértő gyakorlatról, műveletről tájékoztatni szükséges az adatkezelőt, a kornak megfelelő biztonsági előírásokat be kell tartani, együttműködési kötelezettsége van adatkezelővel szemben
b.) szerződést kell kötni
c.) semmi ilyen nincs
43./ Milyen időközönként ajánlott jelszavakat cserélni?
a.) háromhavonta, kis- és nagybetűk, számok váltakozásával
b.) évente egyszer elegendő
c.) nem fontos a jelszavakat váltogatni
44./ Az okostelefonon tárolt adatok, képek, levelek, e-mailek tartalmaznak-e személyes adatot?
a.) igen
b.) nem
c.) attól függ, milyen vezetőről, munkavállalóról van szó
45./ Az üzemorvos által végzett vizsgálatról részletesen kap tájékoztatást a munkáltató?
a.) nem, csak a végkövetkeztetésről, azaz vagy alkalmas vagy nem alkalmas vizsgált munkavállaló
b.) igen, minden vizsgálat eredménye részletesen átkerül a humánpolitikai részlegre
c.) nem, csak a vérvizsgálat eredménye
46./ Lehet testhőmérsékletet mérni?
a.) igen, csak tárolni nem lehet
b.) nem, semmiképpen nem lehet mérni sem
c.) csak kórházban mérhetnek testhőmérsékletet
47./ Védettségi igazolványról engedélyezett fényképfelvételt készíteni a munkáltatónak?
a.) nem
b.) igen, természetesen
c.) kórházban igen lehetséges ez a tevékenység
48./ Erkölcsi bizonyítványt le lehet fotózni a munkáltató képviselőjének és az alvállalkozó beosztottjának?
a.) nem, egyikőjük számára sem engedélyezett
b.) munkáltatónak lehet
c.) alvállalkozónak lehet
49./ Gépjárműbe épített helymeghatározó rendszerrel működő autó magáncélú használat esetén mi a szabályos gyakorlat?
a.) semmi különös
b.) beépített kapcsolóval a helymeghatározást lehet kiiktatni, tehát magánút esetén ezt a kapcsolót kell használni
c.) nincs ilyen szabály, hogy céges gépjárművet magáncélra is lehessen használni
50./ Céges laptop, személyi számítógép, okostelefon, tablet magáncélú használatát a munkáltató szabályozhatja?
a.) igen, adatkezelési szabályzat is tartalmazza, a munkáltató általánosan megtilthatja a céges eszközök magáncélú használatát
b.) szabadidőben bármire használtja a munkavállalón a céges eszközöket
c.) a hatályos jogi előírások nem tartalmaznak erre vonatkozó előírást