Audit a gyakorlatban

Milyen gyakran történjen az adatvédelmi audit!

Ismerjük a saját szervezetünket, tehát tisztában vagyunk az adatkezelések számával; fontos a saját kereteinkkel tisztában lenni, milyen a mozgásterünk. Az eredményeség elérése érdekében évente vagy negyedévente határozzuk meg a céljainkat, melyeket a szervezet vezetőjével előtte hagyassunk jóvá.

Mit auditáljunk?

A szervezeten belül egy adott szakmai területet, ágazatot, vagy egy bizonyos szempontot, például az érintetti jogok hogyan érvényesülnek, vagy a fizikai biztonság hogyan érvényesül szervezeten belül.

Hívjunk-e segítséget?

Szervezeten belüli auditorral, vagy dpo lépjen fel szakértőként és az ellenőrzés alá vont terület képviselőjét kérjük meg együttműködő partnernek.

Miként kezdjük el a munkát?

Gondoljuk végig milyen szempontokra helyezzük a hangsúlyt, a legegyszerűbb az alapelvek mentén haladjunk.

Fogalmazzuk meg mit fogadunk el és mit nem, a hitelesség rendkívül fontos.

Súlyozzunk - legtöbben - a kiszabandó bírságtételekből értünk, azaz egy-egy hiányosság milyen gazdasági hatással bírnak az adatkezelőre.

Az elszámoltathatóság kiemelkedő fontossággal bír az adatkezelésben.

A helyszínen érdemes megbizonyosodni a tényleges gyakorlatról, hagyjuk beszélni az interjú alanyokat. 

Szánjunk időt a kollégáinkra.

Az alapelvek mentén haladva, s azon túl még más, egyéb feltételek vizsgálatát is célul tűzhetjük. Mire gondolok?

A nyilvántartás, adattérkép, felsorolásai között szerepel-e a vizsgált adatkezelés?

Az adatfeldolgozói szerződések vagy közös adatkezelői megállapodások minden esetben a tényleges adatkezelésekről szólnak-e vagy egy sablont alkalmazására került sor? 

Tartalmilag megfelelően készültek-e el ezek a dokumentumok?

A státuszok (adatkezelő, adatfeldolgozó, közös adatkezelő) meghatározása helytálló-e?

A teljes időszakot lefedi, vagy valamilyen okból, csak részleges, határozott időtartamra jött létre?

Egyéb címzett partnerekkel, szerződéses ügyfelekkel való együttműködési folyamat valamilyen módon dokumentáltan rendelkezésre áll vajon?

Valószínűleg nem mi DPO-k leszünk a legnépszerűbbek, de az adatfeldolgozói státuszban lévő szervezetek ellenőrzése is sok-sok tanúlságot rejthet számunkra.

A nyilvántartások vezetésének ellenőrzése alkalmával szembesülhetünk némi elmaradással, ebben az esetben is át kell gondolni az adott feladat delegálását. 

Az adott szervezetnél, adatkezelőnél van-e magas kockázatú adatkezelés? Készült-e előzetesen hatásvizsgálat? Konzultációról - amennyiben történt - készült-e jegyzőkönyv, vagy egy emlékeztető dokumentum? Van-e intézkedési terv, folyamatba épített ellenőrzés, tartottak-e felülvizsgálatot?