A pilóta nélküli légi járműnek fogalmának tisztázása összhangban áll az uniós előírásokkal.

Pilóta nélküli légi járműnek (UA) minősül bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Fontos meghatározás, hogy pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS) a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartója (UAS-üzembentartó) pedig olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik. A távoli pilóta olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani.

A repülési tilalom vagy korlátozás alá eső területek szabályozása a nemzeti jogalkotókra hárult feladat.

Tagállami hatáskörbe utalja az uniós szabályozás az olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek fölött tiltani vagy korlátozni lehet a drónok megjelenését, illetve a tagállamok meghatározhatják azokat a területeket, ahol a drónok használatát különböző feltételekhez kötik. A pilóta nélküli légijárművek légtérhasználatának szabályozása érdekében a közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a légtérnek azt a részét ahol pilóta nélküli légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijárművek használata, a légtérrel érintett területen található létesítmény jellege vagy az ott folytatott tevékenység jellege miatt tilos, továbbá azt a részét, amely a pilóta nélküli légijárművek használatára korlátozottan vehető igénybe.

Repülés az eseti és ellenőrzött légtérben szabályai az uniós előírásoknak megfelelőek.

A magánélethez való alapvető jog védelme érdekében korlátozza a törvény a pilóta nélküli légijárművek használatát: lakott terület felett a pilóta nélküli játék légijármű kivételével eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárást a katonai légügyi hatóság folytatja le. A szabályozás értelmében alkalmanként maximum hét napra jelölhető ki eseti légtér. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás biztosítja, hogy ellenőrizhető keretek között történjen lakott területen a drónhasználat.

Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez főszabályként légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Pilóta nélküli légijárművel, valamint pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő UAS művelet esetén a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet a feltételek meghatározása mellett felmentést adhat a légiforgalmi irányítói engedély megkérése alól.

Beavatkozás a drón irányításába több szervnek lesz jogosultsága és felhatalmazása a januárban életbe lépő szabályok szerint.

A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend, a repülésbiztonság és a közbiztonság érdekében, az arra jogosított szervezetek a pilóta nélküli légijárműveket detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják és jogszabályban meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik. A feltartóztatott pilóta nélküli légijárműnek a leszállásra való felszólítást, jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő pilóta nélküli légijárművet földre lehet kényszeríteni.

Adatkezelés és légiközlekedési bírság kiszabása során a magyar jogrendszer által már ismert jogelvek érvényesülnek

A légiközlekedési hatóság, vagy a katonai légügyi hatóság a pilóta nélküli légijárművel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági hatásköreinek gyakorlása során kezeli a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosa és üzembentartója, valamint a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekben közreműködő szakszemélyzet személyes adatait.

A pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése esetén légiközlekedési bírság kiszabását rendeli a törvény. Ha a pilóta nélküli légijárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt igazolja, akkor a légiközlekedési bírságot a pilóta nélküli légijárművet használatra átvevő személlyel szemben kell kiszabni. A pilóta nélküli légjármű használatba adását magánokirattal lehet igazolni.

Az üzemben tartó mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól, ha a pilóta nélküli légijármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. A használatba vevő hasonló módon mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól. A törvény értelmében a magánokiratban szereplő személyes adatokat az eljáró hatóság az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása, a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől a döntés véglegessé válásától számított öt évig kezeli.

A játék drónokat nem kell nyilvántartásba venni.

A törvény kimondja, hogy a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijárműrendszer üzembentartókról. Pilóta nélküli játék légijárműnek minősül a játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.

A pilóta nélküli játék légijármű kivételével a repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette.

A nyilvántartásba vétel közigazgatási hatósági aktusnak minősül, ezért a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokhoz igazgatási szolgáltatási díjat rendel a jogalkotó. Bérelt pilóta nélküli légijárműrendszer és re

A fenti cikk készítése során Mátyás Ferenc írását vettem alapul. 
Dátum: 2020. december 4.