2020.06.24.
Egy esetleges vizsgálat során az egyik legfontosabb kérdés az adatkezelő felé: az érintettet milyen módon tájékoztatta a személyes adatainak a kezeléséről?
A személyes adatkezelésről szóló tájékoztatásnak meg kell hogy előzze magát az adatkezelést. Ennek legegyszerűbb módja, ha egy előre elkészített tájékoztatót olvasunk fel, vagy átadjuk az érintett számára, aki a dokumentum átolvasása utánaláírásával nyugtázza a tájékoztatás megtörténtét. Sokszor visszatértünk már arra, milyen létfontosságú is lehet utólag egy előre szerkesztett, sokszor unalmasnak, egyhangúnak tűnő szöveg felolvasása, azonban ez a cselekedet egyik sarokpontja a személyes adatkezelésnek, ettől eltekinteni nem lehet.
Ha ilyen dokumentum nem áll a rendelkezésre, mert előre nem tudtunk valamilyen oknál fogva felkészülni, a helyzet váratlansága okán nincs az ügyintéző keze ügyében, akkor is a legáltalánosabb módon, egyszerűen megfogalmazva még eleget tehetünk ennek a kötelezettségünknek,
Az érintett számára legtöbbször a jogainak és a jogorvoslati lehetőségeinek a felsorolása tűnik a legismertebbnek, hiszen a legtöbb adatkezelő ezzel kezdi, s talán még a szöveg elején a figyelme nem kalandozik el.
A jogok fogalmának részletes kifejtése sem olyan fontos, mint maguknak a jogoknak a felsorolása. Így például a tájékoztatáshoz való jog, a helyesbítéshez, a törléshez (elfeledtetéshez) való jog, adattovábbításhoz, jogorvoslati jog (kihez, mely szervekhez fordulhat)....
A jogorvoslati jog kulcsmondata lehet az adatkezelő belső szervéhez címzett jelzés, aminek mindig meg kell hogy előzze a NAIH, majd a bírósághoz fordulás jogát és lehetőségét.
Rátérhetünk magára az adatkezelőre ebben az esetben nincs sok választás, az a cég, szervezet, amely bennünket foglalkoztat.
Az adatkezelés jogalapja a legtöbb esetben jogi kötelezettség, szerződéses kötelezettség teljesítése, legkevésbé jellemző az önkéntes hozzájárulás. Bár ez tűnik a legegyszerűbbnek, de mivel ez az érintett részéről bármikor visszavonható, a bizonytalanság okán ez nem egy tartós jogalap.
Az adatkezelés határideje a munkavállaló munkaviszonyának a végével a legtöbb esetben megszűnik, vannak kivételek, de ha csak annyit mondunk, hogy az alkalmazás végével ez a joga az adatkezelő lezárul, máris sokat tettünk az alapos és részletes tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében.
Ha fentieket összefoglaljuk valószínűleg 6-8 percet is beszélhetünk, s ha még a megbeszélésről készült emlékeztetőben jegyzőkönyvben ezt rögzítjük is, máris egy igen erős fegyvertől, támadástól védtük meg magunkat és persze a munkáltatót, akinek a nevében eljárunk, eljártunk.